Turizmus

Magyarország legkorábban lakott térségei közé tartozik a Balaton tó vidéke. Közép-Európa egyik legnagyobb és legkülönlegesebb állóvize még meg sem volt, amikor már emberek települtek a dombok déli oldalaiba.

Táska község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megye nyugati részén a Balatontól délre helyezkedik el. A környék lápos, mocsaras, bokros- ligetes része kedvelt tartózkodási helye az apróvadaknak, a közeli erdőben pedig szarvasok, őzek és dámvadak tanyáznak. A falutól északra található a Fehérvízi-láp, amely országos értékű természetvédelmi terület: az 1537 hektáros, a civilizációs ártalmaktól óvott Nagyberek- Fehérvíz, melynek különleges állat- és növényvilága csak külön engedéllyel látogatható (a tó elsősorban hínárfélékben és tavirózsákban gazdag). Megtalálható a vízigázó, a mocsári ibolya, a szibériai nőszirom. Az állatvilág képviselője az a kb. 130 madárfaj, amely már csak részben megfelelő feltételeket talál az egykoron legjelentősebb élőhelyek sorába tartozó térségben.

A Nagy-berek természetvédelmi értékeit mindenáron meg kell őrizni. Mindannyiunk közös feladata a következő nemzedékek számára megőrizni azt az egyedülállóan értékes természeti környezetet, amelyben őseink egykoron megtelepedtek, és amellyel ezer éven át háborítatlan kapcsolatban éltek. A békés, ritka szép berki környezet, az alacsony homok-és löszhátság nyugodt, egészséges vidéki életformát biztosít.

A szép táj az ökoturizmus, a vadászsport, a horgászsport , a lovassport szerelmeseinek kedvelt helye. A természetkedvelő emberek kevés vidéken találkozhatnak hasonló adottságokkal. Az asszonykórus őrzi az elődök zenei és viseleti hagyományait. Iskola nincs a faluban, a tankötelesek Nikla és Buzsák általános iskolájába járnak. Óvodát, művelődési otthont és könyvtárt viszont fenntart az önkormányzat, amely 1994 óta újra önállóan irányítja a települést. A táskai dombokon régi hagyománya van a szőlőművelésnek. A szőlőhegy a barátkozás, a pihenés, az ünnepi időtöltés helye is volt. A táskaiak szíves vendéglátóként kínálják jó fajta boraikat, tájjellegű ételeiket, főképp a kisvasúttal „pincepartira” érkező, jórészt német turistáknak. A táskaiak legnagyobb terve egy termál fürdő és szálloda építése, melyre külföldi befektetővel sikerült egyezésre jutniuk. A közeljövőben a legfontosabb feladatok közé tartozik a szennyvíz csatorna-hálózat kiépítése és az utak javítása.

Szentek és védett pincék Táskán

Öreghegy, Boróca, Aligvárom. Egy-egy nevezetes pincesor Táskán. Ez az egyik állomása a falu turisztikai kínálatának. A

falu központjában a Szent Márton templom a kiindulópont, vagy akár látogatópontnak is nevezhető, mert a nemzetközi Szent Márton zarándok útvonal egyik megállója. Mikics Norbert látogatóközpont-vezető éppen egy szombathelyi csoportot fogadott. Helytörténeti bevezető után a horvát hagyományokat tükröző, kézi hímzésű miseruha gyűjtemény is előkerült. – Alkalmazkodunk az igényekhez és több nevezetességet, látnivalót, folklórprogramot adunk – mondta Mikics Norbert. – Legendáját elbeszélve érintjük a Szent-Vendel szobrot, s a nagyberki fehérvízi láp is csalogató a madárvilágával.Mivel természetvédelmi terület, csak előzetes engedéllyel látogatható.

A híres táskai pincesorok is megérnek egy sétát. A nádtetős, hangulatos pincéknél borkóstolóval várták a turistákat. Ezúttal Kis-Dörnyei Lajos töltögette szívesen a hegy levét. A falusi vendégszeretetből a jóféle kisüsti pálinka sem maradt ki, ami a gazdák szerint akkor az igazi, ha nem karcolja az ember torkát. Ezen a napon a táskai asszonyok is ízelítőt adtak népdalaikból, s végül pincepörkölttel búcsúztatták a kirándulókat.